Olasz-magyar örökség vetítéssorozat 1-2. blokk

Október 2. és 29. között az Uránia Nemzeti Filmszínház műsorra tűzi a 2015-ös Milánói Világkiállítás alkalmából készített ismeretterjesztő filmeket. (A vetítéssorozat teljes programjához kattintson ide)

A filmeket angol felirattal, a Díszteremben vetítjük.

A vetítésekre a belépés díjtalan, helyfoglalás érkezési sorrendben, a szabad helyek erejéig lehetséges.

AZ 1-2. BLOKK VETÍTÉSI PROGRAMJA

15:00-től:

A trikolor jegyében. Milánói 5 naptól a Duna konföderációig
rendező: Gilberto Martinelli, társ-rendező: Hevér Zoltán

Magyarország és Itália kulturális, politikai, katonai kapcsolatai soha nem voltak annyira szorosak, mint a 19. században. Az 1848-as "Népek tavaszának" nevezett forrdalmi hullámban a március 15-i pesti felkelést március 18-án követte a milánói. A Milánót megszállás alatt tartó Habsburg hadsereg magyar katonái közül sokan csatlakoztak az 5 napig tartó milánói felkeléshez, majd az egységes Olaszország létrejöttéhez vezető szabadságküzdelmekhez.

Corvin Mátyás és a Sforzák
rendező: Gilberto Martinelli, társ-rendező: Hevér Zoltán

Mátyás király itáliai politikájának része volt, hogy megfelelő fejedelmi házassággal biztosítsa természetes fia, Corvin János királlyá választását, ezért Ludovico Sforzától (il Moro), Milánó nagyhatalmú régenshercegétől megkérte unokahúga Bianca Maria Sforza hercegnő kezét.   Mátyás felesége, az aragóniai Beatrice azonban minden befolyását felhasználta, hogy ezt a házasságot megakadályozza.

Hajnal János
rendező: Gilberto Martinelli, társ-rendező: Hevér Zoltán

Kitűnő eredménnyel végzett a Budapesti Képzőművészeti Akadémián, Frankfurtban, Stockholmban és Rómában volt ösztöndíjas. 1948-ban telepedett le Olaszországban. 1958-ban művészi érdemei elismeréseként megkapta az olasz állampolgárságot. Műalkotásai, mozaikok és művészi üvegablakai megtalálhatók a milánói Dómban, a Vatikánban, a római Santa Maria Maggiore-ban, valamint  a világ különböző országaiban. Jelentős folyóiratok számára készített illusztrációkat és gyűjtőknek szánt emlékbélyegeket. 2010-ben hunyt el, alkotásai az egyetemes és az olasz művészettörténet és a kollektív emlékezet kitörölhetetlen részét képezik.

17:00-től:


Milánói Scala. Magyarok a Scalaban
rendező: Gilberto Martinelli, társ-rendező: Hevér Zoltán

A Milánói Scala a világ zenei életének egyik központja. A XX. század első évtizedeitől kezdve számos magyar művész fordult meg itt. Bartók Béla: Csodálatos mandarinját Olaszországban itt mutatták be először. A darab koreográfusa Milloss Aurél később is meghatározó szerepet töltött be az olasz tánckultúra alakításában. Évekig volt a Scala balett-igazgatója, ami azért is volt kiemelkedő fontosságú, mert  egy olyan színházban tevékenykedett, amely az operajátszást tartotta elsőrendű feladatának. Világhírű, kiváló magyar művészek azóta is rendszeres fellépői a milánói Scalanak.

A szabadság keserű íze. Márai Sándor és Nápoly
rendező: Gilberto Martinelli, társ-rendező: Hevér Zoltán

Márai Sándor a legismertebb és napjaink legnépszerűbb magyar írója Olaszországban. Művei sok évvel a halála után jelentek meg olasz nyelven, és lassan a teljes életmű olvasható lesz olaszul. A film azt igyekszik bemutatni, hogy Márai miképpen próbált otthonra lelni önkéntes emigrációja első állomásán, Nápolyban.

Soha nem szűnő vágyakozás. Márai Sándor és Nápoly
rendező: Gilberto Martinelli, társ-rendező: Hevér Zoltán

Márai Sándor az önkéntes emigráció vállalásával tiltakozott a szovjet megszállás ellen. Nápolyi tartózkodása meghatározó élményt jelentett számára: megszerette a várost, a lakóit. Mindez segítette őt az írói tevékenysége folytatásában, de mint a Napló-ban is vallja, ő csak egyet tehetett "magyarul írni, élni az idegenben is...".

A filmeket a készítette.