Fellépők:
Kokas Katalin – hegedű
Kelemen Barnabás – hegedű
Kelemen Gáspár – hegedű
Farkas Gábor – zongora
Pál Eszter – ének
Pál István „Szalonna” és Bandája
A műsort vezeti: Solymosi Tari Emőke zenetörténész
Pál István Szalonna prímás népzenész társaival, továbbá Kelemen Barnabás, Kokas Katalin hegedűművészekkel és fiukkal, Kelemen Gáspárral, valamint Farkas Gábor zongoraművésszel a népzene tiszta forrását és belőle fakadó műzenei alkotásokat szólaltatnak meg.
„Az én igazi vezéreszmém azonban, amelynek, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” – írta Bartók egy levelében, 1931-ben.
Kelemen Barnabás hegedűművész és fia, Kelemen Gáspár, Farkas Gábor zongoraművész, valamint Pál István Szalonna prímás és népzenész társai a népzene tiszta forrását, valamint a belőle fakadó műzenei alkotásokat szólaltatják meg e különleges összeállításban. A programban – mely ízelítőt ad a Kárpát-medence gazdag népzenei hagyományából – fontos helyet kap Bartók pedagógiai céllal komponált Negyvennégy duó két hegedűre című, 1931-32-ben írtsorozata. A belőle a koncerten felhangzó darabok legtöbbjének alapanyaga magyar. Szintén a hangszertanulást segíti az eredeti formájában 1908-09-ben komponált Gyermekeknek című zongorasorozat (alcíme szerint: Apró darabok kezdő zongorázóknak). Bartók az első és második kötetben magyar, a harmadik és negyedik kötetben szlovák népdalokat dolgozott fel. Munkatársa és barátja, Kodály Zoltán világsikerű kompozíciója, a Magyar Állami Népi Együttesnek írt, Rábai Miklós által koreografált, 1951-ben bemutatott Kállai kettős négy, Nagykállóban gyűjtött népdalt használ fel, ezek eredeti formájában, valamint a Székely fonó című, 1932-ben bemutatott daljáték népzene forrásaiban – székely népdalokban és népballadákban – is gyönyörködhetünk. Az eredeti címén Magyarországi román népi táncok első változata 1915-ben készült zongorára; hat tételében Bartók összesen hét román táncdallamot dolgoz fel. A mű egyik leghíresebb átiratát Székely Zoltán hegedűművész készítette, hegedűre és zongorára.
A koncerten elhangzó zeneművek
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 37 és 26
Somogyi muzsika
Édesanyám rózsafája – kalotaszegi muzsika Bartók körösfői gyűjtése alapján
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 35 és 32
Máramarosi ruszin és román muzsika
Kodály Zoltán Kállai kettős című művének népzenei forrásai
Bartók Béla: Gyermekeknek – 1., 2. sorozat
Kodály Zoltán Székely fonó című művének népzenei forrásai
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 36
Felvidéki dudanóták – kürti muzsika
A Páva-dallam változatai a Kárpát-medencéből
Liszt Ferenc: XII. magyar rapszódia
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No, 17 és 18
Muzsika a felső Tisza vidékéről
Bartók Béla: Román népi táncok
Jegyár: 1500 Ft
Jegyvásárlásra a linkre kattintva van lehetőség.
Rendező: Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál
A fesztivál művészeti vezetője: Bonnyai Apolka zongoraművész
A fesztivál fővédnöke: Dr. Bajkai István országgyűlési képviselő
Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
28 | 29 | 30 | 31 | 1 | 2 | 3 |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.
© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató