Rudolf Nurejev – Don Quixote

Rendező: Rudolf Nurejev, Robert Helpmann

Robert Helpmann (Don Quixote), Ray Powell (Sancho Panza), Rudolf Nurejev (Basilio)
Francis Croese (Lorenzo), Lucette Aldous (Kitri / Dulcinea)

Rudolf Nurejev, a XX. század második fele és minden idők egyik legnagyobb hatású balett-táncosa (1938-1993) húsz évesen már táncolta Basil, a szerelmes borbélylegény szerepét a Don Quijotéban a Kirov-balettel Leningrádban. Miután 1961-ben, egy párizsi turné során Nyugatra emigrált a Szovjetunióból, ez lett az egyik kultikus szerepe, kiemelve táncos karakterének huncut szellemét és vígjátéki tehetségét. Az eredetileg a XIX. szádaban Marius Petipa által koreografált, majd a századfordulón Gorski által módosított táncdarabot Nurejev 1966-ban a Bécsi Opera számára újrakoreografálta, némely részletben Minkus zenéjén is modosíttatott, s ezt a változatot vitte színre 1970-ben az Ausztrál Balettel. Ez utóbbival rögzítették a balettből készült filmet 1973-ban. Ez volt az első alkalom, hogy Rudolf Nurejev a kamera mögé állt, részben ő rendezte a filmet, ugyanakkor természetesen táncolta is Basil szerepét. Basil szerelmét, Kitrit az ausztrál Lucette Aldous, Don Quijotét pedig az a Robert Helpmann táncolja, aki egyben a film társrendezője, és akit egy másik híres balettfilmben, az Urániában nem rég felújítva vetített Piros cipellőkben is láthattunk. A belettnek ez a változata egy vidám, élénk Don Quijote, tele humorral és lendülettel, egy sor színes jelenettel.

A filmet 1973-ban forgatták egy ausztrál repülőtéri hangárban, 40 fokban, 25 napon keresztül. A Geoffrey Unsworth operatőri munkájával (Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia és Bob Fosse Kabaréja) készült alkotást a valaha felvett legjobb táncfilmként emlegetik világszerte!
A táncfilm elkészültének 50. évfordulója alkalmából a világ moziközönsége először élvezheti a restaurált filmet, ráadásul fergeteges, újra felvett szimfonikus zenekari hangzással!

Nurejev karrierje csúcsán járt, amikor ez a felvétel készült. A baskír-tatár származású, sok nélkülözést megélt, de kirobbanó tehetségével korán a Bolsoj és a Kirov Színház szólótáncosának választott, autokrata művész 1961-ben disszidált a Szovjetunióból: egy vendégszereplés után, amikor a szovjet titkosszolgálat, a KGB felügyelete alatt fel kellett volna szállnia a moszkvai gépre a Le Bourget repülőtéren, merész ugrással a francia rendőrök mellett termett „Szabad akarok lenni!” felkiáltással. Nurejev világhírű lett ugyan, de a Szovjetunióban hazaárulónak minősítették. Rövid idő múlva már a párizsi társulat szólistájaként lépett színpadra, 1962-től pedig a londoni Royal Ballet szólótáncosa lett, ahol Margot Fonteynnel alkotott állandó kettőst, és együtt húsz éven keresztül kápráztatták el a világot.