Rendező: Silviu Jicman
A címszerepben: Demeter András
További szerepekben: Daniela Nane (Caesonia), Cristian Jicman (Helicon), Gavril Pătru (Cherea), Lari Giorgescu (Scipio), Ion Haiduc (Senectus), Alexandru Bindea (Mereia), Ioan Chelaru (Első patrícius), Mihai Ciuca (Lucius), Andrei Finti (Cassius), George Rotaru (Intendáns), Alexandru Mandu (Metellus), Marius Calugarita (Mucius), Miron Murea (Octavius), Nae Calugarita (Lepidus), Mihai Sandu Gruia (Tiberius császár).
A nálunk is népszerű romániai színházművészet nemzetközi viszonylatban egyike a legizgalmasabb színjátszásoknak. Az ottani színpadi reform szinte egyidőben zajlott a bukaresti köztelevíziózás indulásával. A szerencsés egybeesés következtében, 1957-től kezdve a színházi közvetítéseket és az önálló tévéjátékokat egyértelműen színházi műfajnak tekintik Romániában. Ráadásul a TVR intézményével csaknem egyszerre, többé-kevésbé külön entitásként született meg a Román Nemzeti Tévészínház is, amelynek 2013 szeptembere óta magyar színész direktora van: Demeter András István. Az Uránia Nemzeti Filmszínház és a TVR Nemzeti Tévészínház közös programja a román színpadi nyelvvel és gyakran látomás-szerű formavilággal rokon, Európában is különlegesnek számító teleteátrális műfaj néhány nagyszerű alkotásával szeretné megismertetni a budapesti közönséget.
Nemzetközi bemutató a romániai tévé-premier előtt!
Albert Camus épp azon a napon született Algériában, amikor négy évvel később kitört a „Vörös Október” Oroszországban. S ha hozzátesszük, hogy a 46 éves író halálos autóbalesetét hatvan évvel ezelőtt állítólag a szovjet KGB okozta, megállapítható, hogy a Caligula szerzőjének szinte dramaturgiailag megkomponált sorsa volt. Hogy milyen eszméket vallott, arról elég annyit megjegyezni, hogy pár héttel az irodalmi Nobel-díj átvétele előtt, négynyelvű kiáltványt tett közzé az ’56 októberi magyar forradalom első évfordulóján, „A magyarok vére” címen.
A Caligula a legtöbbször játszott darabja. Arról szól, hogy nővérének és ágyasának halála után az ifjú római császár rájön arra, hogy „az emberek meghalnak, de nem boldogok”. Ezen változtatni akar a lehetetlen elérésével. Úgy érzi, ha megkapja a Holdat, felülkerekedhet az emberi sorson is. A parttalan szabadság birtokosaként - a látszatok, a hazugság, a hamis ideák elpusztításával. A jóhiszemű eszméből hamar vérengző rögeszme lesz: az őrült zsarnok veszélyes gyilkológéppé válik…
Camus a dráma ötletét 1937-től kezdve forgatta a fejében. (A macskáit szintén Cali-nak és Gúlának nevezte el.) Többször módosított a szövegen, még 1944-es kiadása után is. A címszerepet önmagának szánta. Végül, épp 75 évvel ezelőtt, a nagyon fiatal Gérard Philipe főszereplésével mutatták be először. (Camus színpadon nem játszotta, de kétszer megrendezte.) A francia író legsikeresebb színművét sokan tartják politikai iránydrámának.
A bukaresti Tévészínház legújabb produkciója, amelynek a premiere egy nappal a budapesti bemutató után lesz a TVR2 csatornán, a szokásos olvasatnál izgalmasabb és sokszínűbb értelmezési lehetőséget kínál. Demeter András „abszurd Hamletként” formálta meg Caligulát – a „ripacs” shakespeare-i értelmében. (A „ham” angolul ripacsot, túlzó komédiást jelent.) S miután a hamletomán típusú Camus az abszurd életérzésről szóló esszéjében a Színjátékost elemzi az abszurd ember egyik legkifejezőbb példájaként, ebben a felfogásban a színészi és a képi expresszivitás segítségével még mélyebb, összetettebb, egyszersmind aktuálisabb igazságokra bukkanhatunk a meghasonlott ember természetének tükrében…
Darvay Nagy Adrienne
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a mozi nyitvatartási idejében tart nyitva.
© Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Art-Mozi Egyesület tagmozija
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató